afamea.

Hozzám nőtt.
2oo9, Szíria.

egy lányról.

Egyvalakiben imádok csalódni. Az a gond, hogy már szinte nem is köszönök neki, ő sem igazán nekem, de biztos vagyok benne, akármilyen hihetetlen is, hogy eszébe jutok néha-néha. Nem mint kellemes emlék, vagy fojtogató rossz álom, csak úgy, mint az embernek egy kutya, vagy rénszarvas, esetleg tűzzománcos nyakék. Hiába, nekem is eszembe jut ő. Fátyolosan, itt-ott élesen, vagy tudja a fene hogyan, lényeg, hogy ott van. Mint egy kutya, rénszarvas, vagy tűzzománcos nyakék.